Az utóbbi időkben méreginjekciós kivégzéseket hajtanak végre, némely államban még használnak gázkamrát. Ezen eszközök egy külön teremben foglalnak helyet, általában a siralomház-körlettel egy épületben. A börtönőrök beszíjazzák az elítéltet, majd szólhat az utolsó szó jogán (a legtöbben élnek ezzel), majd az elítéltet magára hagyják a kivégzőszobában. Ekkor egy orvos vagy börtönőr végrehajtja az ítéletet: megindítják a mérget a szervezetébe egy géppel vagy elárasztják a kamrát gázzal. [4] Diktatórikus és/vagy fejlődő országokban [ szerkesztés] A diktatórikus berendezkedésű országokban különösebben nem foglalkoznak a halálraítéltek túlzott izolációjával a börtönben, lévén, hogy az ítélet kihirdetése után pár nappal vagy akár azonnal végre is hajtják a kivégzést, ami általában akasztás vagy golyó általi halál.
Cigánydal Zörg az ág és zug a szél cigányasszony útrakél feje piros keszkenõs zsír haján a rossz kenõcs lepedõbe köti bugyrát úgy viszi a pereputtyát csípõn kötve csücske kettõ nyakán lóg a másik kettõ. Háti jószág, pereputty: pici rajkó, jól aludj! Mezõk jönnek, erdõségek jó vidékek, rossz vidékek szép hazák, zöld hazák: jár a szél és zörg az ág. Bús szederfa álldogál pici rajkó sírdogál bús szederfa naptól szárad, cigányasszony ina fárad fára köti lepedõjét úgy ringatja csecsemõjét. Bölcsõt tartja: bölcs a fa; Szedret adja: jó a fa. Ad tüzet is száraz ág: mindenütt csak hajt az ág hogyha tüz van: a tüz ég is kerül hozzá kis fazék is kis fazék nagy fazék mindenütt csak jó az ég. Ágra köti lepedõjét úgy ringatja csecsemõjét: "ági jószág, pereputty pici rajkó, jól aludj. jó vidékek, rossz vidékek: teneked mind jó vidék; mindenütt csak kék az ég. Ne felejtsd, hogy ágrul lettél szederfa alatt születtél s mint a röpke mag az ágrul, úgy leszakadsz majd anyádrul se apád, se anyád, se országod, se tanyád. "
HSR-körletében foganatosítanak. Siralomházak más országokban [ szerkesztés] USA [ szerkesztés] Az Amerikai Egyesült Államokban 2008 -ban 3263-an raboskodtak siralomházban, [2] ezek közül a legtöbben Texas államban. A legöregebb fogvatartott, aki siralomházban várta az ítéletének végrehajtását a 94 éves Leroy Nash volt (2010 februárjában természetes halállal hunyt el), őt 1983 -ban ítélték halálra emberölésért. A legrégebb óta ( 2007 -ben) siralomházban raboskodó fogvatartott Joe Clarence Smith, akit 1977 -ben ítéltek halálra gyilkosságért. [3] A halálbüntetést alkalmazó államok börtöneinek többségében általában a kivégzés előtti néhány órát az elítélt egy másik zárkában, egy ún. előkészítőben tölti, ahol egy ágyon és egy illemhelyiségen kívül más nincsen. Orvosok vizsgálják meg többször is, szükség esetén nyugtatókat kap, beszélhet a lelkésszel és pontosan ismertetik vele, hogy mi hogy fog történni. Megfürdik és frissen mosott egyenruhát vetetnek fel vele, majd átkísérik a vesztőhelyre, melyet már napokkal korábban felkészítenek, kitakarítanak, elpróbálják a kivégzést.
Kimegyünk sétálni a szabadba, szerencsére ilyen kisvárosi, szinte falusi körülmények, a nem nagy távolságok jóvoltából hamar a természetben van az ember. Ha valaki mégis látni akar bennünket, akkor már csak az ablakon keresztül kommunikálunk, integetünk, s dobunk puszit az arra érdemeseknek. Csak most kezdődött el ez a szerencsétlen helyzet, de máris nagyon hiányoljuk a megszokott szabadságot. Miért van az, hogy csak akkor kezdünk el igazán értékelni valamit, ha már nincs? Georg Albrecht Baden-Württemberg ()
A siralomház vagy más néven halálsor a halálbüntetést alkalmazó legtöbb országban azon elkülönített speciális lakókörlet a büntetés-végrehajtási intézetekben, ahol a halálraítélteket helyezik el az ítélet végrehajtásáig vagy mindaddig, amíg a fellebbezések folyamán enyhébb büntetést nem kapnak, esetleg fel nem mentik őket. Siralomházak általában [ szerkesztés] Az ókorban és a középkorban a börtön szinte egyet jelentett a siralomházzal, mivel akkoriban a kivégzésen vagy a kényszermunkán, esetleg a kínzásokkal tűzdelt csonkításokon kívül más büntetés-végrehajtási módot nem alkalmaztak, ill. ha nem is végezték ki a fogvatartottakat, azt idővel a mai értelemben vett börtönnek még kis túlzással sem nevezhető tömlöcökben az embertelen körülmények elvégezték. A halálraítéltek szinte mindegyike fellebbez az elsőfokú és akár többedfokú ítélet ellen is, így a perük újratárgyalása akár évekig is húzódhat, ez idő alatt továbbra is a siralomházban tartják őket fogva mindaddig, amíg enyhébb ítéletet nem kapnak vagy fel nem mentik őket vagy végső esetben további fellebbezésnek már nincs lehetősége, a halálos ítélet végleges.
Reméljük, hogy ezt mi már nem fogjuk megérni, amiben a koronavírus is a segítségünkre lehet. Nálunk a bevásárlóközpontban sokszor lehetünk tanúi a következő jelenetnek: a pénztár előtt sorban álló mama még a fizetés előtt felbontja a kekszes vagy másmilyen zacskót, kivesz belőle egyet, és átnyújtja a gyermekének. Pedig manapság a csapból is az folyik, hogy alaposan mossunk kezet, méghozzá napjában többször is. Azt is mondják, hogy igyekezzünk nem megérinteni a fejünket, mert így könnyen bevihetjük a vírust. Bátor, de inkább felelőtlen az ilyen, a gyermekét megmosatlan kézzel kínálgató anyuka. Nálunk sajnos általános jelenséggé vált az, hogy a bevásárlóközpont és más boltok bejárata előtt az éppen befelé igyekvők a kifelé jövőktől megkérdezik: van-e odabenn toalettpapír? A nemleges válaszra már fordulnak is vissza. Egyik szomszédunk mondja, hogy három bevásárlóközpontban is megfordult, de a vécépapír mindenhol kifogyott. Elképzelhető, hogy hamarosan a vécépapírra bevezetik a jegyrendszert, miután az a suttyomban készített fényképfelvételünkön is látszik, sokan valósággal felvásárolják, amint teszi ez a nem éppen Rajna-parti ősökkel büszkélkedhető család.