A csukának a megjelenése is azt sugallja, hogy egy igazán agresszív, gyilkolásra született ragadozó. Hazánkban őshonos halfaj, egész Európában elterjedt és kedvelt, mind horgászati, mind gasztronómiai szempontból. A csuka a képzeletbeli dobogó második helyezettje lett A teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított. Hát- és hasvonala szinte párhuzamos. Hosszú orra, amely széles és lapos kacsacsőrre emlékeztet. Feje nagy. Félig felső állású száját hatalmasra tudja nyitni. A szájában hegyes, erős ragadozó fogak találhatóak, mellyel biztosan tartja zsákmányát. De akár kezünket is, vigyázni kell, ha csukát akasztunk. Apró, a bőrében erősen ülő pikkelyei vannak, amelyek nem csak testén találhatóak meg, de a fej hátsó részét is borítják. S zíne szürke és barna közti átmenetet képez, oldalát világos, úszóit sötét, szabálytalan foltok díszítik. A csuka méret- és darabszám korlátozással, valamint tilalmi idővel védett halfajunk. A tilalmi ideje 02. 01-03. 31. között van, ilyenkor fogása tilos. Méretkorlátozása 40 cm, és egy nap maximum 3 darabot tarthatunk meg belőle.
Vidékünkön mára szinte álomhallá vált, mert részben környezeti igénye, részben a szigonyozás – itt szeretném megjegyezni, hogy a törvény betűje szerint a szigonypuskás halászatot Ukrajnában csak a Fekete- és Azovi tengereket övező limányokban lehetne törvényesen gyakorolni, de ezzel sem a halvédelem, sem a horgásztársadalom nem törődik – miatt szinte eltűnt folyóinkból. E sorok írója ugyanakkor még barátjának tarthatta id. Simon Jóska bácsit, a Tisza tiszapéterfalvai szakaszának sok horgásza által csak "Vénsimon"-nak becézett legendás horgászt, aki a nyolcvanas években évi 150-200 darab 1-8 kilogramm közötti süllőt tudott fogni mindössze egyetlen, arra nem is igazán alkalmas teleszkóp-bottal, ám mára mindez a múlté. A süllőnek van ugyanis egy nagyon szép, ám ugyanakkor a fajt roppant sebezhetővé tevő szokása. Ez a ragadozó hal ugyanis lerakott ikráit tavasszal szabályosan védi, és ekkor tapasztalható fokozott agresszivitása a fajlagos fogási tilalmat semmibe vevő horgászok és elvetemült szigonyosok könnyű zsákmányává teszi a süllőt.
Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - fogalmazott Harka Ákos, hangsúlyozva, hogy kezdeményezésük legfontosabb célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat.