Buszvonal: buszvonal egy több tucat vezetékbõl álló vezetékrendszer, amelyben az adatok, vezérlõjelek és eszközcímek meghatározott módon vihetõk át. E rendszer rögzített. Ennek köszönhetõen a csatlakoztatott eszközök és azok vezérlõkártyái könnyen cserélhetõek, a PC-n belül az egységek tetszés szerint fejleszthetõek. Csatolók: számítógép mûködésének elengedhetetlen feltétele a környezettel való kapcsolattartás. Az adatfeldolgozás alapvetõ eleme a processzor és a memória. A funkcionális egységek és ez a két alapvetõ elem a sínrendszeren keresztül kapcsolódik össze. A sínrendszer szabványosított, elfogadott rendszeren alapul, így a számítógéphez könnyen kapcsolható a szabvány elfogadó bármilyen külsõ eszköz. Természetesen a kapcsolat biztosítására egy köztes elemre is szükség van - ezek a periféria vezérlõre vagy más néven csatolóra. Háttértárak: háttértárak a számítógépekben a központi tár mellett az adatok tárolását teszik lehetõvé, de sokkal nagyobb mennyiségben. A PC-ben használatos fõbb típusa: Hajlékonylemezes tároló (floppy disc) Merevlemezes tároló (hard disc) Optikai tároló (compact disc) Nagyteljesítményû lemezes tároló (ZIP drive) Hajlékonylemezek: A hajékonylemezes tárolók (floppy disc) a legszélesebb körben alkalmazott adathordozók a számítástechnika világában.
1981 -es IBM 5150 PC IBM 5151 képernyővel TeleVideo 925 - időosztásban dolgozó, számítógéphez csatlakozó "buta terminál" Amit az ifjú nézett akkor és akit mi nézünk a mai képernyőn A személyi számítógép ( angolul: personal computer, PC) olyan számítógép, amely nem egy központi számítógép terminálja (munkaállomása), hanem önálló, egyetlen személy (az ún. végfelhasználó) által kezelt, kisebb méretű gép saját billentyűzettel, processzorral, operatív memóriával és monitorral. Létrehozásához a számítógép elektronikájának miniatürizálódása és lényegesen kisebb előállítási költsége volt szükséges, ami a nyomtatott áramkörök és a mikroprocesszorok megjelenésével lett elérhető. A számítógép fizikai megjelenését angol szóval "hardware"-nek, magyarosítva hardvernek nevezik. Hardver a gépház, a mikroprocesszor, a merevlemez, a monitor, a billentyűzet stb. A hardver használatát azonban telepített szoftverek ("software") biztosítják. A gépen a szoftverek futtatását hardver teszi lehetővé. A gépre többféle operációs rendszer telepíthető.
A használt lemeztípusokat három csoportra lehet osztani: - csak olvasható CD-ROM - egyszer írható WORM - írható és olvasható A CD tárolókapacitása 600-700 MB. Elérési ideje gyengébb a merevlemezes tárolókénál.
A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardver nek (hardware) nevezzük. Ha minden előzetes számítástechnikai ismeret nélkül ránéznénk egy IBM kompatíbilis személyi számítógépre, az első dolog ami szembetűnne nyilván az, hogy az alapgépet nem a billentyűzettel egybeépítve, hanem attól teljesen függetlenül találjuk. Az alapgép, vagy más néven központi egység doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy normál, vagy toronyépítésű gépről beszélünk. Ebben a dobozban találjuk meg azokat a részegységeket, amelyek a gép működéséhez nélkülözhetetlenek. Az alapgépből, billentyűzetből és monitorból álló konfigurációt alapkonfigurációnak nevezzük. (konfiguráció alatt azt az összeállítást értjük, amely a teljes működőképes rendszert alkotja) Az alapgép: Az alapgép (központi egység) felépítése moduláris szerkezetű, mely annyit jelent, hogy a gépet alkotó elektronikus áramkörök nincsenek megbonthatatlanul egybeépítve. Mindegyik részmodul egy-egy külön feladatot lát el, s ezek megfelelő egymáshoz csatlakoztatása alkotja a működőképes gépet.
Nagy sebességgel képes a számítások elvégzésére, a hardverek gyorsabban tudnak kommunikálni egymással, ezáltal nő a hatékonyság. Használja a kettes számrendszert: Az elektromos működésből következik, hogy a gépek kommunikációja során a jeleket nagy távolságba el lehet küldeni. Igen ám de az elektromos jel hogyan képes átvinni az információt? Megoldás a kettes számrendszerbeli kódolás. Azaz 1 van jel, 0 nincs jel. Mindkét állapothoz külön-külön feszültségérték tartozik, melynek segítségével meg lehet különböztetni őket. Belső memória használata: A programokat működésük során tárolja a memória. Ide történik az adatok, részeredmények beolvasása és az utasítások tárolása is. Így a számítógép gyorsabb működésre képes, mert a memóriában tárolt utasítások minden egyes lépés után meghatározzák a következő teendőt, ezáltal önállóan emberi beavatkozás nélkül működhet a rendszer. Tárolt program elve: Az utasítások kifejezhetők számmal ezért adatként kezelhetőek. Ezeket szintén lehet a memóriában tárolni, ezáltal a számítógép tud önállóan dolgozni, nem szükséges emberi beavatkozásra várnia.
1964: Megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360. 1977: Megjelenik az Apple II, az első óriási sikert arató személyi számítógép. [1] [2] 1981: Az első PC megjelenésének éve. A ma használt IBM PC-kompatibilis számítógépek többsége Intel vagy AMD processzorokkal működik, bár szerep jut más kisebb processzorgyártó cégek termékeinek is. Az elektroncsöveket tartalmazó, épp ezért költséges üzemű, ún. első generációs gépek kb. 1958-ig voltak forgalomban. A diszkrét félvezető -elemeket ( diódát, tranzisztort) tartalmazó, nagyobb tárolókapacitású második generációs gépek az 1960-as évek első feléig uralták a piacot. Az 1960-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép). A harmadik generációs gépek kora 1971 -ig tartott, ekkor jelent meg ugyanis az első mikroprocesszor, s néhány év múlva piacra kerültek az első (ún. negyedik generációs) számítógépek. A mikroprocesszorok fejlesztésében nagy szerepet játszottak az Intel (Intel 8080 processzor), a Motorola (Motorola 6800 processzor), a Zilog (Z80 processzor) cégek.
A számítógépek alkalmazásának kezdetei [ szerkesztés] 1847 – 1854: George Boole áramkörelméletben is alkalmazható logikai algebrája a későbbi digitális működésű gépek tervezésének alapjait jelentette. 1887: Herman Hollerith (1860–1929) nagy tömegű adat statisztikai feldolgozására alkalmas gépet épít. A kifejlesztését az tette szükségszerűvé, hogy az USA-ban a népszámlálás ( 1890) feldolgozása hagyományos módszerekkel mintegy 3 évet (mások szerint 10 évet) vett (volna) igénybe, a végül szükségesnek bizonyult 6 hét helyett. A gép lyukkártyákat tudott rendezni és szétválogatni, amit mechanikusan tudott megoldani, tűk segítségével. A (papír) lyukkártyák egydolláros nagyságúak voltak. Hollerith 1924 -ben alapított cégéből fejlődik ki a későbbi IBM. Lyukkártya (1 lyuk – 1 szám, 2 lyuk – 1 betű); 1937 – 1942: Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry megterveznek egy csak elektronikus egységekből álló gépet, ez volt az első elektronikus digitális számítógép, az Atanasoff–Berry Computer (ABC).
A digitális számítógép apalegységei: 1. processzor, 2. memória, 3. a be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei. A processzor (CPU= Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egysége. A CPU feladatai: 1. Vezérli a számítógép működését, a memóriában tárolt program alapján. 2. Aritmetikai és logikai műveleteket végez. Logikai műveletek: TAGADÁS, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ-VAGY... Aritmetikai műveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.... A CPU tehát az agy. Tud számolni és irányítani. Ugyanakkor csak azt csinálja, ami a programban le van írva. Azt viszont gyorsan és megbízhatóan. A memória tárolja a programot és az adatokat. A be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei (pl. videó kártya) lehetővé teszik a prifériák (be- és kimeneti egységek) csatlakoztatását. A perifériák a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközök, amelyek az adatok ki- vagy bevitelét teszik lehetővé.
A topológiai különbség a terminálokkal elérhető, időosztásos működésű központi számítógép és a személyi számítógép között Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] IBM-kompatibilis PC Internet Számítástechnika Számítógép-hálózat Források [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] - linkgyűjtemény - linkgyűjtemény