2, a monopolizált piacok: Monopólium Tökéletes verseny Egyetlen jelentősebb eladó (ill. vevő) Sok eladó ill vevő van a piacon Nehéz bekerülni a piacra Könnyű belépni a piacra A fogyasztói többlet három részre szakad A fogyasztói többlet egésze létezik Létezik holt teher veszteség Növekvő mennyiséget képes ugyanazon az áron értékesiteni Növekvő mennyiséget csak egyre alacsonyabb áron tud értékesiteni MR fix. MR=AR=P csak rövidtávon Az MR nem fix, hanem csökkenő Adottság a kereslet és az ár Egyetlen adottság a kereslet Üzemszüneti pont az AVC minimuma Egyszerre határozza meg a termelendő mennyiséget és a termék piaci árát Többet termel, mint az adott iparág szükségleteinek egésze Üzemszüneti pontja az AC minimuma Kevesebbet termel, mint az iparági S egésze Üzemszüneti pontok meghatározása ábrával (mon. AC min, tv. AVC min. ) Holtteherveszteség és a fogyasztói többlet ábrázolása!
A tantárgy hallgatásának előfeltétele, előképzettségi szint: Matematika AV_KMNA220-K9 tárgy sikeres teljesítése 10. A tantárgy tartalma: 1. Bevezetés, Szűkösség és Gazdálkodás, Gazdálkodási rendszerek, Piac és piaci mechanizmusok, 2. A fogyasztó preferencia rendszere, Költségvetési korlát, A fogyasztó optimális választása, 3. Az árváltozás hatásának elemzése, A jövedelemváltozás hatásának elemzése, a teljes árhatás felbontása, A piaci kereslet és a kereslet rugalmassága, 4. A vállalatok szerepe a gazdaságban, Termelés, Termelési függvény, 5. A termelés költségei, Rövid távú költségfüggvények, Hosszú távú költségfüggvények, 6. Profitmaximalizálás és kínálat a kompetitív piacon 7. Piaci szerkezetek, A monopólium kínálati magatartása, Profitmaximalizálás hosszú távon, 8. Árdiszkrimináció, A monopólium jóléti vonatkozásai, 9. Az oligopol piac, Klasszikus oligopólium modellek, A monopolisztikus verseny, 10. Játékelmélet, Piaci szerkezetek és piacszabályozás 11. A termelési tényezők piaca, Az erőforrások kereslete és kínálata kompetitív piacon, Az egyéni munkakínálati függvény levezetése, Egyéni, ágazati és összpiaci munkakínálat és munkapiac, 12.
Ekkor egyik�j�k sem k�pes egyed�l befoly�solni a piacot. Nagy sz�muk miatt megegyezni nem tudnak, s ha valamelyik�k felemeln� az �rat, nem v�s�roln�nak t�le, ha valamelyik�k cs�kkenten�, a piac elnyeln� a k�n�lat�t, de annak kis m�rt�ke miatt nem befoly�soln� az eg�sz piacot. A t�k�letes versenyben teh�t a piaci szerepl�k sz�m�ra az �r k�ls� adotts�g. T�k�letes verseny az a piaci forma, amelyben a piac v�gtelen�l nagy egy-egy szerepl�h�z k�pest, �s a szerepl�k �relfogad�k, s e piacon szabad a be- �s kil�p�s. A szabad be- �s kil�p�snek k�t f� akad�lya lehet. Jogi akad�lyok, mint p�ld�ul �llami enged�lyek sz�ks�gess�ge a termel�shez (pl. b�ny�szat), s p�nz�gyi-gazdas�gi felt�telek, p�ld�ul, ha �ri�si t�k�t kell indul�skor befektetni, amelyet neh�z m�s tev�kenys�gbe �tvinni (pl. ac�lgy�rt�s). T�k�letes verseny eset�n, mint p�ld�ul a toj�spiac a bel�p�shez el�g n�h�ny toj� megv�tele. T�k�letes versenyn�l az �zemm�retek nagys�g�nak korl�tjai is megmutatj�k a piac jelleg�t. Az �zemek �tlagk�lts�g-g�rb�i (AC) nagyon t�vol helyezkednek el a piaci keresleti g�rb�t�l (ld.